2015. február 2., hétfő

Pain of Love 3.

Sziasztok! :)
Ireth elküldte a Pain of Love 3. és 4. részét. Nekem egyre jobban tetszik, egyelőre itt a harmadik rész, pár nap múlva pedig jön a negyedik! :) Jó olvasást! ^^

Pain of Love - 3. rész


„Felment, benyitott Bill szobájába és sokkot kapott a látványtól.”
Bill a szoba másik felében feküdt… egy vértócsa közepén. Tom érezte, hogy a lábai nem bírják megtartani. Lassan összecsuklott, a földön mászva igyekezett elérni Billt. Nagy nehezen odaért és az ölébe húzta. Egyik tincsét kisimította öccse arcából, majd végig nézett rajta. Bill mindkét karján felvágta az ereit.
-         Bill? – kezdte el finoman rázogatni. – Bill?
Megérintette az arcát. Egészen hideg volt már. Tom nehezen előhalászta a zsebéből a telefonját és hívta a mentőket.
-         Bill… Kérlek… - zokogni és lassan ringatni kezdte.
A mentők viszonylag hamar odaértek, de már nem tudtak segíteni. Tom alig akarta elengedi testvérét.
- Mi történt? – lépett be a szobába Nina. Tom nem emlékezett rá, hogy került oda. Akkor jött be, mikor Billt már hordágyon vitték ki letakarva. Egyik karja kilógott. A kifestett körmökből Nina egyből rájött ki van rajta. Az ő szemei is könnybe lábadtak. Odaült Tom mellé az ágyra. Kezét a fiú vállára tette.
-         Részvétem – susogta.
Tom ismét zokogni kezdett. A lány végignézett a szobán. Egy nagy vértócsa, egy kés és egy… levél. Felállt, felvette a földről. „Tomnak”. Ez állt rajta.
-         Tom – szólította meg.
Tom felemelte a fejét és remegő kezével elvette a levelet. Ügyetlenül feltépte, széthajtotta. Szemei már annyira nedves volt, hogy nem bírta elolvasni. Átadta Ninának, aki egyből felolvasta:
„Kedves Tom!
Tudom, hogy nem fogod megérteni miért csináltam, de próbáld meg magad az én helyzetembe képzeli! Már fájt mindenem, belefáradtam a terápiákba, nem tudtam tovább hallgatni az orvosokat, hogy egyre rosszabb… Elegem volt! Kérlek, próbáld meg túllenni rajtam és találd meg azt a lányt, aki majd veled lesz, amíg élsz! Legyél boldog és ne felejtsd el, én mindig Veled leszek! Mindig ott leszek melletted!
Nagyon szeretlek!
Bill”
Tom csak ült az ágyon és üvegesen nézett maga elé. Nina megint a vállára tette a kezét.
A további napok kicsit elhomályosodtak. Tom még nagyjából emlékezett a temetésre. Szülei, Gordon, Georg, Gustav és Nina is próbálták vigasztalni, mert ő sírt a legkeservesebben. Úgy érezte egy nagydarabot téptek ki belőle. Úgy érezte, hogy ő egy csonka, nyomorék ember. Bill, az ő Billje örökre itt hagyta. Magát kezdte okolni, ha most az egyszer nem hallgat rá és belép a szobába, akkor még most is élne. 
A temetésnek már rég vége volt, de ő még mindig ott ült.
-         Bill – susogta. – Miért… mentél… el? Olyan helyre, ahová én nem követhetlek? Bill… Kérlek… Gyere vissza!!!
Egy ideig még ott szipogott, majd hazaindult. Benyitott. Üres volt a ház testvére nélkül. 
Mióta magára maradt, egyszer sem aludt a hálószobában. Mindig a kanapéra feküdt le. A napirendje abból állt, hogy egész nap csak tengődött, néha Georgék átmentek hozzá, este pedig vagy sírva aludt el, vagy részegre itta magát.
 Mikor felkapcsolta a nappaliban a villanyt, egy ütemet kihagyott a szíve.

2 megjegyzés:

  1. Imádom!!! Eddig ez a kedvencem. Nagyon jó lett mint mindig!!! :)

    VálaszTörlés